Elég fáradtak voltunk mire Gravina in Pugliába értünk és persze az éhség is gyötört már mindenkit, ezért kulcsfontosságú volt, hogy találjunk egy nyitva lévő éttermet. Ez pedig nem egyszerű dolog mert errefelé máshogy működik az emberek gyomra. Tutira nem akkor ennének, amikor mi magyarok. Szóval nehéz dió. Ott ültünk az autóban és csak néztük a Google-t, hogy mégis, hol együnk Gravina in Pugliában, mi van éppen nyitva?
Még zárás előtt befértünk
Biztos ide kell születi ahhoz, hogy megértsem, mi a jó abban, hogy több szakaszban van nyitva az étterem. Egyáltalán mit csinálnak a köztes időben? Hazamegy a szakács aludni pár órát vagy inkább előkészíti az ételt? Erre majd egyszer megtudom a választ.
Megtaláltuk az éttermet, ahova bementünk és megkérdeztük a rohanó pincértől, hogy van-e szabad asztala. Ő az órájára pillantott, majd szó nélkül berohant a konyhára megkérdezni a szakácsot, majd visszajött és közölte, hogy rendben, de csak előételeket kapunk.
Itt ne lájtos dolgokra gondolj mert az alábbi képeken megörökített dolgokat hárman ettük és hiába „előételek” voltak, mi degeszre ettük magunkat. Mesélem is mit ettünk:
Mi a fene ez?
Először jöttek a felvágottak és a ricotta. Nem tudom, ki és hogyan készítette őket, de isteni finom volt mind. A sajt olyan volt, hogy a gyerek azóta is emlegeti, hogy „és az a ricotta… 😍”
Ha volt már (bal)szerencséd olyanhoz, hogy egy olasz kiéli minden gasztro-perverzióját rajtad és megpróbál az ételek mennyiségével és fantasztikus ízeivel kikészíteni, akkor tudod miről beszélek. Komolyan gondolták. A kenyér, amit kaptunk hozzá a híres altamurai kenyér volt, amiből én nem tudok keveset enni, pedig egy grammnak sem lenne szabad lecsúsznia, de egyszer elkövettem azt a hibát, hogy megkóstoltam. Nem kellett volna.
Gomba így és gomba úgy
Aztán jöttek a gombák. Én teljesen hülye vagyok gombából, ezért nem tudom megmondani, milyen fajta volt, hiába mondta a pincér, másrészt pedig valami helyi cucc volt. Utánozhatatlan. A bal oldali az egy olajban eltett gomba volt, hideg, a középen pompázó rántottába csomagolt pedig nyilván meleg.
A jobb oldalon egy szerintem sütőben sült gomba volt valami enyhén paradicsomos és morzsás költeményben.
Ekkor már degeszek voltunk mind a hárman és még nem jöttek a tészták.
Mint látod, itt is szerepet kapott a gomba. A két bal oldali tészta ugyanaz volt, annyi a különbség, hogy a középsőbe tettek gombát is. A jobb oldali pedig egy kis lasagne volt. Mondanom sem kell, hogy isteni volt mind. Az én gyerekem tésztaevő, szerintem bármennyi tésztát fel tud falni, de itt már ő is teljesen teleette magát.
Az egészhez pedig ez volt a köret. Ne kérdezd, mi volt benne mert nem tudtuk kisilabizálni, viszont ez is kiemelkedően jó volt. Krumpli volt az alapja, amibe nem tudom, miket kevertek. Finom volt.
Az Osteria Al Cardoncello egy jó hely, ha valahol enni szeretnétek Gravina in Pugliában. Semmiféle netes elérhetősége nincs a helynek, de a Corso Giuseppe di Vittorio, 22, -n megtaláljátok.
Egy gondolat a “Hol együnk Gravina in Pugliában?”