Hogyan éltek a barlanglakásokban? Sassi di Matera

Hogyan éltek a barlanglakásokban?

Teljesen le vagyok maradva a meséléssel. Még ősszel végre eljutottunk Materába, és alaposan megnéztük magunknak a barlanglakásokat. Ez már a második látogatásunk vagy próbálkozásunk volt, mert az első alkalommal, bár télen mentünk, annyira sokan voltak, hogy csak több kilométerre találtunk parkolóhelyet, ezért most előrelátóak voltunk, és befizettünk egy Bariból induló Matera-városnézésre. Nem bántuk meg! 🙂 Ez volt az, ha érdekel. Ezen a városnézésen viszont rengeteg kérdés felmerült bennem. Hiába mondták el és néztem meg, hogyan éltek a barlanglakásokban az emberek, mégis elég nyomasztónak találtam. Viszont Matera gyönyörű, ne hagyd ki!

Matera

Barlanglakásokban nem csak itt laktak az emberek, hanem a csodálatos Santorini szigetén is. A város híres barlanglakásai, az úgynevezett Sassi di Matera, évszázadokon át szolgáltak otthonként az itt élő emberek számára. Nézzük meg közelebbről, hogyan zajlott az élet a barlanglakások mélyén!

Olaszország szégyene

Hogyan éltek a barlanglakásokban? Az életkörülmények a mai Világörökség helyszínem, Materában annyira rosszak voltak, hogy az 1950-es években a várost „Olaszország szégyenének” nevezték. A szegénység, a rossz higiéniai viszonyok és a betegségek miatt az olasz kormány nagyszabású kitelepítési programot indított, az embereket modern lakásokba költöztették, így a barlanglakások hosszú időre elhagyatottá váltak. Ebben a videóban láthatód azt, hogy hova költöztették őket, meg azt is láthatod, hogyan zajlott a barlanglakások környákén az élet akkoriban.

Az állatokkal háltak

Hogyan éltek a barlanglakásokban Materában? (Sassi di Matera)
Mára már csak egy műszamár és pár csirke lakik bent

A materai barlanglakásokat a sziklába vájt üregekből alakították ki, amelyeket az emberek generációkon keresztül bővítettek és formáltak lakhatóbbá. Ha egy családban született még egy gyerek, egyszerűen tovább faragtak a sziklában, és máris több helyük lett. Ennek ellenére ezek a lakások többnyire egyetlen helyiségből álltak, amely egyszerre szolgált nappaliként, hálószobaként, konyhaként, sőt istállóként is, mivel az emberek az állatokkal együtt éltek. Nappal dolgoztatták őket, éjszaka pedig kihasználták az állatok magasabb testhőmérsékletét, hogy melegítsék a lakóteret. A barlangokban gyakran lakott szamár, disznó, csirke, vagy éppen bármilyen állat, amely a család tulajdonában volt.

A sziklák természetes hőszigetelésének köszönhetően a barlanglakások nyáron hűvösek, télen pedig viszonylag melegek maradtak. Ennek ellenére a komfortérzetük messze elmaradt attól, amit ma megszokhattunk.

A materai barlanglakásokat a sziklába vájt üregekből alakították ki, amelyeket az emberek generációkon keresztül bővítettek és formáltak lakhatóbbá. Ha egy családban született még egy gyerek, egyszerűen tovább ástak a sziklában, és máris több helyük lett. Ennek ellenére ezek a lakások többnyire egyetlen helyiségből álltak, amely egyszerre szolgált nappaliként, hálószobaként, konyhaként, sőt istállóként is, mivel az emberek az állatokkal együtt éltek. Nappal dolgoztatták őket, éjszaka pedig kihasználták az állatok magasabb testhőmérsékletét, hogy melegítsék a lakóteret. A barlangokban gyakran lakott szamár, disznó, csirke, vagy éppen bármilyen állat, amely a család tulajdonában volt.

A sziklák természetes hőszigetelésének köszönhetően a barlanglakások nyáron hűvösek, télen pedig viszonylag melegek maradtak. Ennek ellenére a komfortérzetük messze elmaradt attól, amit ma megszokhattunk.

Higiéniai kihívások Materában

A barlanglakók élete során az egyik legnagyobb kihívást a víz hiánya jelentette. A környéken alig volt természetes vízforrás, ezért az esővizet ciszternákban gyűjtötték össze. Ez a víz szolgált ivásra, főzésre és tisztálkodásra is.

A tisztálkodás egyszerű lavórokban történt, és ritka volt a teljes test mosása. A szennyvizet gyakran egyszerűen az utcára öntötték, ami nemcsak a környezetet szennyezte, de komoly egészségügyi problémákat is okozott. A járványok és betegségek így szinte mindennaposak voltak Mátrában.

A materai barlanglakásokat a sziklába vájt üregekből alakították ki, amelyeket az emberek generációkon keresztül bővítettek és formáltak lakhatóbbá. Ha egy családban született még egy gyerek, egyszerűen tovább ástak a sziklában, és máris több helyük lett. Ennek ellenére ezek a lakások többnyire egyetlen helyiségből álltak, amely egyszerre szolgált nappaliként, hálószobaként, konyhaként, sőt istállóként is, mivel az emberek az állatokkal együtt éltek. Nappal dolgoztatták őket, éjszaka pedig kihasználták az állatok magasabb testhőmérsékletét, hogy melegítsék a lakóteret. A barlangokban gyakran lakott szamár, disznó, csirke, vagy éppen bármilyen állat, amely a család tulajdonában volt.

A sziklák természetes hőszigetelésének köszönhetően a barlanglakások nyáron hűvösek, télen pedig viszonylag melegek maradtak. Ennek ellenére a komfortérzetük messze elmaradt attól, amit ma megszokhattunk.

Hogyan fűtöttek a Sassi di Materában?

Az emberek leggyakrabban egy kis tűzhelyen vagy nyílt tűzön égettek fát vagy állati trágyát a barlanglakásokban, hogy melegen tartsák otthonaikat, viszont a szellőzés hiánya miatt a füst gyakran megült a lakásokban, ami légzési problémákhoz vezetett.

A hideg téli hónapokban az emberek az állatokkal együtt osztoztak a lakótéren, mivel az állatok testhője is hozzájárult a helyiség melegen tartásához. Bár ez a megoldás praktikus volt, még jobban rontotta a higiéniai körülményeket.

A materai barlanglakásokat a sziklába vájt üregekből alakították ki, amelyeket az emberek generációkon keresztül bővítettek és formáltak lakhatóbbá. Ha egy családban született még egy gyerek, egyszerűen tovább ástak a sziklában, és máris több helyük lett. Ennek ellenére ezek a lakások többnyire egyetlen helyiségből álltak, amely egyszerre szolgált nappaliként, hálószobaként, konyhaként, sőt istállóként is, mivel az emberek az állatokkal együtt éltek. Nappal dolgoztatták őket, éjszaka pedig kihasználták az állatok magasabb testhőmérsékletét, hogy melegítsék a lakóteret. A barlangokban gyakran lakott szamár, disznó, csirke, vagy éppen bármilyen állat, amely a család tulajdonában volt.

A sziklák természetes hőszigetelésének köszönhetően a barlanglakások nyáron hűvösek, télen pedig viszonylag melegek maradtak. Ennek ellenére a komfortérzetük messze elmaradt attól, amit ma megszokhattunk.

Nálatok laknak-e állatok?

A háziállatok fontos szerepet játszottak a barlanglakók életében. Nemcsak élelemforrásként, hanem a munkavégzésben is segítettek. Az állatok – például kecskék, birkák, sertések és csirkék – gyakran a lakótér egy elkülönített részén éltek. Az állati trágyát tüzelőanyagként és trágyázásra is felhasználták, így semmi sem ment kárba.

A gyerekek élete szorosan összefonódott a család mindennapjaival. Külön ágyuk általában nem volt; a gyerekek a szülőkkel vagy testvéreikkel osztoztak a fekhelyen. A modern oktatás hiánya miatt a gyerekek korán munkába álltak.

Matera

Mára Matera barlanglakásai helyreállításra kerültek, és a város az UNESCO Világörökség részévé vált. A Sassi negyed nemcsak turisztikai látványosság, hanem emlékeztető is arra, hogyan éltek a barlanglakásokban Materában, és hogy milyen remekül alkalmazkodtak az emberek a természeti környezet kihívásaihoz.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük