Aki először látja meg a cefalùi katedrálist, annak gyakran elakad a szava – nem csak a mérete miatt, hanem azért is, mert egy ilyen kisvárosban nem számítasz ilyen monumentális, szinte várkastélyszerű templomra. De itt van, méltóságteljesen trónolva a Piazza Duomo szélén, háttérben a La Rocca szikláival, előtte pálmafák és kávézóasztalok. Cefalù katedrálisa mindenképp megnézendő hely a városban, ha már erre jársz.
Egy kis történelem, érthetően
A Duomo di Cefalù építését 1131-ben rendelte el II. Roger, a normann király, aki Szicíliát egyesítette, és úgy gondolta: ha már Isten megmentette egy hajótöréstől, illene cserébe valami igazán maradandót építeni neki. (Meg persze magának is.)
Az épület a normann, arab és bizánci stílus elemeit keveri: masszív tornyok, finom mozaikok, boltívek – olyan, mintha több korszak versengene benne egymással, és mind győzne.

Ez a katedrális az UNESCO világörökség része az úgynevezett „arab-normann Palermo és Cefalù” egységen belül. Ha jártál már Palermóban vagy Monreale-ben, akkor ismerős lehet a stílus, de Cefalùban minden sokkal intimebb, csendesebb és barátságosabb.
Ezeket ne hagyd ki, Cefalù katedrálisa szép
- A főoltár mögötti Krisztus Pantokrátor-mozaikot, ami a bizánci művészet egyik legszebb példája Nyugat-Európában. A szemeivel úgy néz rád, hogy még akkor is megigazítod a ruhádat, ha egyébként nincs rajtad semmi rosszul.
- A templom mögötti kis kerten át lehet sétálni a kolostor romjaihoz – árnyas, hűvös, és gyakran teljesen üres. Egy kis időutazás.
- A harangtornyot és a tetőteraszt is meg lehet mászni (belépő: kb. 5–7 €), ahonnan elképesztő kilátás nyílik az egész óvárosra és a tengerre. Naplementekor különösen ajánlott!
Praktikus infók:
- Nyitvatartás: általában 9:00–18:00 (nyáron hosszabb, télen rövidebb); a belépés a főhajóba ingyenes
- Panorámaútvonal (torony, kerengő, múzeum): fizetős, 5–7 euró felnőtteknek
- Öltözködés: vállat és térdet takaró ruha ajánlott – de ha elfelejted, kapsz eldobható „modesty cover”-t a bejáratnál
Fun fact:
A templom előtt található lépcsők és a tér is sok film díszlete volt már, például a híres „Cinema Paradiso” egyik jelenete is itt játszódik. Ha ülsz ott egy kávéval, nagyon könnyű főszereplőnek érezni magad.