A szicíliai étkezési szokások egy kicsit eltérnek a magyartól. Erről szól ez a poszt.
Elkövettem egy hibát. Egyszer. Este 6-kor leültem egy szicíliai étterem elé, mosolyogtam, és udvariasan megkérdeztem:
– Kinyitottak már?
A pincér rám nézett, mintha azt kérdeztem volna, hogy lehet-e náluk zokniban fürdeni.
– Signora… torni più tardi. (Jöjjön vissza később.)
És itt tanultam meg a legfontosabbat: Szicíliában nem te döntöd el, mikor eszel. A napirendet a konyha vezényli.
Időzóna: „Itáliai gyomoridő”
A szicíliaiak (meg úgy általában az olaszok) egy másik időzónában élnek. Ezt én csak úgy hívom: „gyomoridő”. Itt nem reggel 8-kor reggeliznek és délben ebédelnek. Itt érezni kell, mikor jön el az idő.
De segítek, itt a szicíliai étkezési menetrend:
| Étkezés | Időpont (kb.) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Reggeli | 8:00 – 10:00 | Kávé + briós. Ne várj rántottát. |
| Ebéd | 13:00 – 15:00 | Meleg étel, hosszúra nyúlhat. |
| Vacsora | 20:00 – 22:30 | Csak semmi kapkodás. Még nyár van! |
Ha tehát este 6-kor már farkaséhesen toporogsz egy étterem előtt, akkor két választásod van:
- Iszol egy aperitivót (és mondjuk megeszel egy zacskó pisztáciás chipset).
- Elfogadod, hogy itt más ritmusban élnek az emberek – és ez nem is olyan rossz.
Siesta – avagy a város lemerül, mint egy régi Nokia
Ha délután 2 és 5 között bármit is szeretnél intézni, ne tedd. Egész városok tűnnek el ilyenkor, mint egy elfelejtett Sims falu. Zárva van minden: bolt, posta, zöldséges, néha még a macskák is. Egyedül a kávézó és a fagylaltárus tartja a frontot.
Ez nem lustaság – ez életmód. A nyári melegben teljesen logikus, hogy az emberek ilyenkor hazamennek, lefürdenek, ledőlnek, és csak este 6-7 körül élednek újra.
Ha tehát turistaként ilyenkor próbálsz intézkedni, azt javaslom: ne menj boltba, menj strandra. A nap lenyugszik, de te ne idegeskedj – csak tanulj meg átkapcsolni szicíliaira.
Éttermi szokások, amiken meglepődsz (de aztán megszereted)
- Nem tolják az orrod alá az étlapot azonnal. Néha várni kell. Néha nagyon. Ez nem udvariatlanság. Ez: „Hagylak levegőt venni.”
- A pincér nem kérdezi meg 5 percenként, hogy minden rendben van-e. Mert bízik abban, hogy majd szólsz, ha baj van. (Spoiler: nincs baj.)
- A számlát nem hozzák ki automatikusan. Ne vedd ezt támadásnak – itt az evés közösségi rituálé, nem futószalag. Ha végeztél, szólj nyugodtan: „Il conto, per favore!”
- A borravalót nem kötelező adni, de nagyon örülnek neki. A „coperto” (terítékdíj) általában benne van az árban, de ha nagyon tetszett a kiszolgálás, egy kis extra mindig mosolyt csal az arcukra.
- Ne csodálkozz, ha a szomszéd asztalnál lévők is rád köszönnek. Egy kedves „buonasera” vagy „buon appetito” teljesen természetes – és akár egy beszélgetés is kikerekedhet belőle.
- Készülj fel arra, hogy egy vacsora 2-3 órás élmény is lehet. Ez nem gyorsétterem. Itt nem siet senki. Ez a dolce vita.
- A menü gyakran nincs lefordítva angolra – és ez jó jel. Valószínűleg nem turistacsapda, hanem helyiek által látogatott étterem. Kérdezz bátran, vagy használj egy offline fordítóappot.
- Nem mindig van pizza! Egy trattoriában például lehet, hogy csak házias fogások vannak, és pizzát csak este sütnek. De egy tányér „pasta alla Norma” után nem fogod hiányolni a pizzát.
Mit mondj, ha annyira jó volt a vacsora, hogy nem bírsz magaddal?
Nem csak a „Grazie!” létezik – ha igazán olaszosan akarsz elbúcsúzni a vacsora végén, próbáld ki ezeket:
- Era squisito! – Ez isteni volt!
- È stata la cena migliore della mia vita. – Ez volt életem legjobb vacsorája.
- Torniamo anche domani! – Holnap is itt eszünk!
- Complimenti allo chef! – Dicséret a szakácsnak!
- Questo vino era divino. – Ez a bor mennyei volt.
- Forse restiamo qui tutta l’estate. – Lehet, hogy itt maradunk egész nyárra…
Ezek a mondatok nem csak udvariasak, hanem szívet melengetők is. Egy-egy ilyen bók után könnyen előkerül egy kis házi limoncello a ház ajándékaként – igaz történet alapján!
Hogyan kerüld el a turistacsapdákat? – Belső infók helyiektől
- Kerüld az éttermeket főtereken, látványosságok közvetlen közelében. Inkább sétálj 2-3 utcát beljebb, és nézz körül.
- Figyeld meg, kik ülnek az asztaloknál. Ha csak turisták vannak, gyanús. Ha bácsik, nénik, helyi családok – annál jobb.
- Ha az étlapon 25 féle pizza, 20 féle tészta és 3 kontinens konyhája szerepel – menekülj. Az igazán jó helyek néhány, frissen készült ételt kínálnak.
- Keresd a „trattoria”, „osteria” vagy „taverna” feliratokat. Ezek többnyire családi vendéglők.
- Ne az alapján dönts, hogy van-e angol étlap. A jó helyeken lehet, hogy csak olasz menü van, de minden kérdésedre szívesen válaszolnak.
- Ha egy idős néni ül a bejáratnál és bíztat, hogy menj be – menj be. Ő lehet a tulaj anyukája. És ha ő főzött, jó lesz.
Szicíliai étkezési szokások összefoglalva
Szicíliában nem csak az étel finom, hanem az étkezés ritmusa is másképp szép. Itt nem siet senki, nem csönget a futár, nem szól a mikró. Itt időt adnak egymásnak – és maguknak. Ha megérted és elfogadod ezt a ritmust, az egész utazásod sokkal élvezetesebb lesz.
Szóval legközelebb, amikor egy kicsit lassúnak tűnik a kiszolgálás, vagy este 7-kor még mindig csak ásványvíz van az asztalodon, gondolj erre:
Te most nem csak vacsorázol. Te részt veszel a dolce vitában.
Ha tetszett a poszt, nézd meg a szicíliai éttermi kifejezések listámat is letölthető formában – hogy ne csak tudd, mit akarsz enni, de azt is, hogyan kérd el olaszul – mosollyal!
